Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
A háziorvosi praxis hatásköri listája

Készítette: A Háziorvostani Szakmai Kollégium és
az Országos Alapellátási Intézet

ELŐSZÓ ÉS TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS

A háziorvoslás, illetve az e fogalmon ugyanúgy értett általános/családorvoslás - bár a maga mindenkori színvonalán - azonosnak tekinthető a legősibb orvosi tevékenységgel, ill. annak teljességével széttagolódása előtt, napjainkig küzd önálló szakmaként történő elismertetésével az orvostudományi ágazatok és orvos-szakmák között. Ennek megnyilvánulásaként az utóbbi években csúcsosodik ki az a munkafolyamat, mely most földrészünk szakmai legjobbjainak részvételével zajlik annak érdekében, hogy a szakma sokadszor és ismételten, az adott történelmi és szakmai környezetben, határozza meg önmagát. Az említettek, a WONCA, azaz a Családorvosok Világszervezete Európa Régió, az Európai Általános Orvosok Uniója (UEMO), az Európai Orvosok Állandó Bizottsága (CPME) több szakmai rétegszervezet véleményformáló szakembereinek szellemi hozzájárulásával és a regionális WHO szervezet jóváhagyásával készítették el azt a vitaanyagot, melynek célja az, hogy az európai általános/családorvosok (general practitioner, G.P.) működésének belső tartalmát (core content) fogalmazza meg.

Hogy miért éppen Európa a nemes igyekezet letéteményese? Erre a válasz az lehet, hogy itt folyik egy olyan, világszerte is egyedülálló folyamat, melyben kis, nemzeti hagyományaikra és nyelvükre büszke, csaknem teljességükben viharos történelmet, gyilkos egymással szembenállást maguk mögött tudó országok döntöttek amellett, hogy közös hazává változtatják határokkal szétszabdalt földrészüket. Sőt, ebbe azokat is hajlandók befogadni, akik közvetlen megelőző történelmi helyzetük hibájából az immár fél évszázados eszmével csak alig egy évtizede tudtak azonosulni és a ma már szintén több évtizedes, valóságos együttélés szabályait (kívülről) elfogadni. A szabályokban pedig mindig azokhoz illik idomulni, akik már a pályán belül vannak és láthatóan sportszerűen, eredményes "játékot" képesek folytatni. Másképpen megfogalmazva, az EU-hoz csatlakozni kívánó országok "kopogtatása" lehetett az a motiváló tényező, mely a bentieket a "rendcsinálásra" késztette, nevezetesen, hogy legyen egységes például az egészségügy arcvonalában működő alapellátók feladat-, szerep- és hatásköre, elvárt szakmai felkészültsége, színvonala és hozzáállása, ill. az ellátó rendszer egészébe illeszkedése.

Ugyanezt kívánjuk elérni mi, a magyar alapellátás választott és kiválogatódott felelősei is akkor, mikor egyetértve és a szükséges mértékben átvéve az európai "belső tartalom" filozófiáját, megközelítési módjait, szakmaiságát és a benne megfogalmazott követelményrendszert - a magunk belső tartalmait igyekszünk megfogalmazni. Mégpedig úgy, hogy ott folytatjuk, ahol elismert európai szakember kollégáink kitették munkájuk szövegében a három pontot (...). Úgy foglaltak ugyanis állást, hogy ami a horizontjukon kívül esik, azaz az egyes országok földrajzi, populációs, képzési, szervezeti, gazdasági, (szakma)politikai feltételei stb., ott már a belső szakértelemnek kell működnie, azaz az egyes országok szakembereinek feladata, hogy a "törzs"-tartalmat kiteljesítsék, részletekkel, valódi tartalommal kitöltsék.

A hatásköri-listát először 1992. januárjában Kecskeméten állította össze harminc orvos a Magyar Orvosi Kamara (MOK), az egyetemek és amerikai (USA) szakértők irányításával, melyet 1993. elején a szakmai kollégiumok is elfogadtak a MOK Oktatási Bizottsága szervezésében megtartott “hatáskör-kijelölő értekezlet" keretében.

2000. augusztus végén az Országos Alapellátási Intézet és a Háziorvostani Szakmai Kollégium szervezésében, háziorvosok részvételével megtartott munkaértekezleten megtörtént az 1993-as verzió aktualizálása, mely azonban széleskörű közzétételre nem került. 2002. május 31. és június 2. között a Háziorvostani Szakmai Kollégium tagjai és szakértői a szerkezet módosításával a korábbi hatásköri listát véglegesítették az érvényben lévő jogszabályokkal valamint a hatályos Nemzeti Népegészségügyi Program érvényben lévő verziójával összhangban, majd úgy fogadták el, mint egy széleskörű szakmai egyeztetésre benyújtható vitaanyagot. Ezzel egy időben az un. ellátási minimumfeltételek is megfogalmazódtak, és az anyagba kerültek. Utóbbi azzal a jogszabályból adódó követelményrendszerrel függ össze, mely szerint az alapellátás is kötelessé válik saját belső minőségügyi rendszerének kialakítására és annak szakmai elfogadtatására. Ehhez pedig közismerten nélkülözhetetlenek az un. minimum standardok.

Ugyan 1993. év elején az előző kompetencia lista minden érintett szakmai kollégium megbízottaival egyeztetésre került, s jelen dokumentum alapját képező, akkor elfogadott végső szöveg annak eredménye volt, most is kikértük a kollégiumok véleményét. A megküldött észrevételeket beépítettük a végleges verzióba.

Azon túl azonban, hogy az eltelt, csaknem egy évtizedben számos kiigazítást igénylő módon, sokat fejlődött az orvoslás és tudománya, a most elkészült vitaanyag más célt is kitűzött. Nevezetesen azt, hogy egy belső elrendezésben megjeleníti a szakmai elvárások minimumát, az ehhez szükséges eszközrendszert, de tovább is tekintve annál, megfogalmazza azt a kedvező feltételek között vállalható és teljesíthető tevékenységi kört, melyre a háziorvos reálisan törekedhet. Ez utóbbi azért elengedhetetlen, mert a szakképzési tananyag - beleértve az elméletet, manuális gyakorlatot és készségeket egyaránt - összeállításakor e szélesebb körű feladatleírást kívánatos figyelembe venni, és az oktatás során hozzá alkalmazkodni.

Összefoglalva az eddigieket, magunk, a Háziorvostani Szakmai Kollégium mai tagjai és szakértői amellett hogy hálásak vagyunk európai kollégáinknak az alapvonalak megrajzolásáért, a kitűnő definíciókért, instrukciókért és iránymutatásért, a hazai előzményekre, realitásokra és mindennapos gyakorlatra támaszkodunk akkor, amikor a háziorvosok hatáskörét megfogalmazzuk, ill. vitára bocsátjuk minden érdekelt számára. Minden előző magyar kezdeményezésben segédkező kitűnő szakembernek hálás köszönetünket fejezzük ki egyidejűleg az áldozatos és értékes előmunkálatokért.

Végül előlegezett hálánkat fejezzük ki azon klinikus kollégáinknak is, akik veszik majd a fáradtságot és (legalábbis a rájuk vonatkozó) fejezeteket áttekintve azokat velünk kritikusan de egyetértést keresve megtárgyalják, ill. áldozatuk és szakértelmük révén biztosítják azt, hogy vitaanyagunkból az egész magyar egészségügyi ellátói rendszer konszenzusos alapdokumentuma váljék. Ha így lehetne, egyrészt kiteríthetnénk - reményeink szerint tiszteletre okot adó - "kártyáinkat" európai kollégáink tekintete elé, másrészt olyan alapdokumentumot adnánk a szakmák már említett képviselőinek kezébe, melyre támaszkodva feltehetően pontosabb és hasznosabb, gyorsabban elkészíthető és kipróbálható szakmai irányelveket tudnának elkészíteni. Helyére kerülhetnének ezzel, a ma még nem kellő összhangban ellátott, kórállapotok és betegségek, ill. az ezekben szenvedő betegek, javulna az ellátások minősége, végső soron pedig az összlakosság, ill. az ésszerűbben felhasznált egészségügyi kassza révén az ellátók is jobban járnának.

Jelen hatásköri listát kiegészíti a Háziápolói Hatásköri Lista, melynek szerkezete követi a Háziorvosi Hatásköri Lista szakmai fejezeteinek szerkezetét, tartalmában és értékeiben minden követelménynek megfelel. A két dokumentum egységes egészként jeleníti meg a mai magyar alapellátó praxisok tevékenységi köreit.

BEVEZETŐ

A teljeskörű hatásköri lista a háziorvosok számára határozza meg azt az ismeretanyagot, tevékenységi kört, melyeknek birtokában feladataikat a legmagasabb szinten tudják ellátni. Ez egyúttal a háziorvosi szakképzés tananyaga.

A teljeskörű hatásköri lista két tevékenységi kört határoz meg.

1. A háziorvosi alaptevékenység szakmai követelményrendszere melyet valamennyi háziorvos az alapműszerezettsége és szakképzettsége alapján a jogszabályoknak megfelelően végez. Ez képezi jelenleg a minimumfeltételek alapját. A későbbiekben ezekre épülhetnek egy későbbiekben kidolgozásra kerülő külső minőségértékelési rendszer minimálisan elvárható standardjai.

2. Az alaptevékenységi körön felül a háziorvos által "elvégezhető" feladatok köre (továbbiakban "elvégezhető") azon tevékenységi kört tartalmazza, mely meghatározott személyi, tárgyi és ellátás környezeti, esetenként igazolt szakmai jártassági feltételek teljesülése esetén vállalható. Ezekkel együtt nyújthat az alapellátás optimális egészségügyi szolgáltatást, így finanszírozásba történő fokozatos felvételük a jövőben elengedhetetlen.

A követelményeket a később megjelenő irányelvek módosíthatják, egyebekben tervezett felülvizsgálati idő a megjelenéstől számított 3 év.

A HÁZIORVOSOK HATÁSKÖRI LISTÁJÁNAK SZERKEZETE

A lista két részre tagolódik:

A) A háziorvoslás specifikumai (I. fejezet):

E fejezet leírja a háziorvos munkájának célját, gyógyító tevékenységen kívüli feladatait, felsorolja a praxis vezetéséhez szükséges ismereteket.

B) A háziorvos szakmai ismeretanyaga és tevékenységi köre (II. - XXIII. fejezet):

Itt található meg szakmánkénti csoportosításban a háziorvos számára ajánlott ismeretanyag, tevékenységi kör.

A fejezetek - kevés kivétellel - egységes szerkezetűek. A négy szerkezeti elem, amely keretet ad a háziorvosi tevékenységek teljességének:

1. Diagnosztikus tevékenységek, eljárások

"Alapvető" diagnosztikus vizsgálatok köre:

Azon diagnosztikus tevékenységek és eljárások köre, melyek elvégzése, illetve elrendelése és az eredmények megfelelő értelmezése a háziorvos hatásköre és kötelessége a szakmai ajánlások szerinti indikációs körben.

Az anamnézis felvétele és rizikófelmérés témakörökben akkor részleteztük a feladatsort, ha különösen fontos annak kihangsúlyozása. A fizikális vizsgálat önmagában a szakma szabályai szerinti problémaorientált orvosi vizsgálatot jelent, melynek speciális területeken elvégzendő elemei külön felsorolásra kerültek; kivételt képeznek a csecsemők és kisdedek, ahol mindig egész test vizsgálat zajlik, levetkőztetett állapotban.

A szakellátás keretében végzett, a háziorvos által elrendelhető diagnosztikai vizsgálatok csak akkor kerültek külön megnevezésre, ha kiemelésük fontosnak ítélhető, egyébként azokat egyes jogszabályok, illetve a későbbiekben megjelenő szakmai szabályozások tartalmazzák.

Természetesen a háziorvos belátása szerint bármikor igénybe vehet e területeken is szakkonzíliumot.

"Elvégezhető" diagnosztikus vizsgálatok: a háziorvos által elvégezhetőek illetve elrendelhetőek és értékelhetőek megfelelő ismeretek, jártasság és technikai feltételek megléte esetén.

2. Önálló betegellátási tevékenység

Betegségek és állapotok háziorvos által irányított teljes körű ellátása (prevenció, kivizsgálás, kezelés és követés), melyet a háziorvosi szolgálat önállóan, vagy az ellátási helyzetnek megfelelően hozott saját döntése alapján más ellátók konzultánsi közreműködésével végez.

Ebben a csoportban két speciális kategória kiemelésre került:

"Szakellátást igénylő akut/életveszélyt jelentő történések/kórállapotok felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások"

Az itt felsorolt betegségek, kórállapotok a háziorvos által felismerendők, szakellátásba irányításuk minden esetben kötelező, miközben az elsődleges ellátást is meg kell kezdeni a szakma szabályai szerint a - (az) esetenként külön kiemelt - sürgősségi beavatkozások szaksegítség érkezéséig történő végzésével.

"Ismert és kivizsgált, egyensúlyban lévő betegek gondozása"

A felsorolt, többnyire krónikus betegségek szakellátás segítségével megtörtént kivizsgálása után a betegellátás további eseményeinek meghatározása, koordinálása a háziorvos hatáskörébe tartozik, szakellátást igénylő akut vagy krónikus állapotrosszabbodás esetén pedig a szakellátásba történő irányításáról dönthet.

3. Betegellátás szakellátás irányításával

Felismerendő betegségek és állapotok szakellátás irányításával, annak elsődleges felelősségével történő diagnosztikus, terápiás és gondozási jellegű ellátása, melynek folyamatában a háziorvos esetenként meghatározott feladatkörökben vesz részt a szakellátás felkérése alapján. Egyebekben a háziorvos felelősségi körébe a beteg figyelemmel kísérése tartozik.

4. Tájékozottság

Mindazon egyéb, nélkülözhetetlen szakmai ismeret, mely segíti a beteg optimális ellátását, tájékoztatását és a kollegiális kapcsolattartást.

Az önálló diagnosztikus és terápiás betegellátási körökben (1. és 2. alfejezetek) meghatározásra került a alap-, illetve "elvégezhető" tevékenységek csoportja:

- "Alaptevékenységek", melyek elvégzése kötelező valamennyi háziorvosi praxis számára, esetenként a háziorvos döntése alapján konzultáns igénybevételével.

- "Elvégezhető" tevékenységek, melyek az aktuális szerződési feltételek mellett nem várhatóak el, ezért nem kérhetők számon, de a szakmai szabályok által diktált személyi, tárgyi és ellátási környezeti, esetenként igazolt szakmai jártassági feltételek (pl. egyéb szakvizsgák, speciális képzést igazoló dokumentumok európai unió területéről) teljesülése esetén a háziorvosi praxisokban is elvégezhetőek.

FEJEZETEK:

I. Háziorvoslás és sajátosságai

II. Kardiológia, angiológia

III. Pulmonológia

IV. Gasztroenterológia

V. Endokrinológia és anyagcsere-betegségek

VI. Immunológia, allergológia

VII. Hematológia

VIII. Neurológia

IX. Pszichiátria és viselkedéstudomány

X. Geriátria

XI. Sebészet, traumatológia

XII. Fül-orr-gégészet

XIII. Vese- és húgyúti betegségek

XIV. Ortopédia, reumatológia

XV. Szemészet

XVI. Sztomatológia

XVII. Onkológia

XVIII. Nőgyógyászat, szülészet

XIX. Gyermekgyógyászat

XX. Infektológia

XI. Dermatológia

XXII. Sürgősségi betegellátás

XXIII. Igazságügyi orvostan, a háziorvos szakértői tevékenysége

A) A HÁZIORVOSLÁS SPECIFIKUMAI (I. FEJEZET)

I. A HÁZIORVOSLÁS ÉS SAJÁTOSSÁGAI

Az előbbiek, azaz a napjainkig nyúló történeti visszatekintés és bevezető értelmében a háziorvosi tevékenység specifikumainak taglalását célszerű megelőznie a szakma legfrissebb, a fentebb jelzett európai alkotó szakembercsoporttól származó alapdefiníciójának. Eszerint "az általános/családorvoslás olyan akadémiai és tudományos szakmai ágazat, önálló tananyaggal, kutatási területtel és bizonyítékokon alapuló klinikai tevékenységi körrel, mely klinikai szakmaként az alapellátás irányában orientált".

A magyar háziorvoslás ma is legelfogadottabb meghatározása: "A háziorvoslás a medicina helyzetspecifikus, szituatív szakágazata, amely az egészségügyi szervezetrendszer munkamegosztásában az egyén, a család, egy lakosságcsoport elsődleges, személyes és folyamatos ellátásának, gondozásának kérdéseit foglalja magában tekintet nélkül az egyén nemére, fajára, vallási hovatartozására." (Andor Miklós)

A meghatározások érdeme, hogy

1. hitet tesznek az önálló, más szakmákétól elkülönített tananyag mellett,

2. hangsúlyozzák a szuverén és független kutatási terület és kutatói tevékenység kívánalmát,

3. klinikai jellegű működés területén pedig egyértelműen vállalják a bizonyítékokon alapuló működést (annak minden "szigorával", terhével és velejáró követelmény-rendszerével együtt).

Erre építve

4. más klinikus szakágakkal egyenlő rangot céloznak meg azzal a működési színtér­kijelöléssel, mely az alapellátásra, mint a más klinikus szakmák által az ellátás más szintjén művelt területre irányul,

5. a páciensek egész életén át tartó követésével saját környezetükben

A szakmai meghatározáshoz csatlakozik szorosan az annak művelésében résztvevő szakemberek szerepkörének fejezetszerű feladatkijelölése. Ebben is érdemes követni a számos helyen alkalmazott fejezetenkénti beosztást, mely szerint a feladatok három körbe csoportosulnak:

I. a klinikai jellegű ellátások teljessége,

II. az elvárható és megfelelő kommunikációs készség és gyakorlat az ellátások során minden szakmai partnerrel, beteggel, családdal, hozzátartozókkal.

III. a praxis működtetéséhez, menedzseléséhez szükséges ismeretek, készségek és gyakorlat.

A jelen dokumentum nyilvánvalóan a I. fejezethez tartozó klinikai feladat- és hatáskört fogja részletezni, de szükségszerűen érinti a II. és III. fejezethez tartozó szerepvállalást is. Eszerint a háziorvos alapfeladata az egyén, a család és az őt választó népesség elsődleges, személyes, folyamatos ellátása.

Feladatát a háziorvosi praxis (egyéni vagy csoport-) keretében végzi, mely az alapellátó orvosi működés szükségletei szerinti egészségügyi szolgáltató. Kialakításának célja, hogy a benne dolgozó szakemberek megfelelő felkészültsége, együttműködése és tevékenysége révén tőle szakmailag elvárható ellátást nyújtson.

Ahhoz, hogy a háziorvos a hatáskörének megfelelő széleskörű és definitív ellátást nyújthassa, az alábbi feltételeknek kell teljesülni:

- személyi feltételek: képzettség, motiváció, attitűd

- anyagi fedezet és tárgyi feltételek

- felkészült team

- folyamatos képzéssel megszerzett, fenntartott tudás és gyakorlat,

- kommunikációs készség és

- hatékony praxis menedzsment.

A HÁZIORVOS TEVÉKENYSÉGÉNEK CÉLJAI, LEHETŐSÉGEI ÉS ESZKÖZRENDSZERE

1. Törekszik arra, hogy szokásos körülmények között személye és praxisa a páciensek egészségügyi szolgáltatással kapcsolatba lépésének alanya, illetve helye legyen!

2. Ennek érdekében kollégáival együttműködve biztosítja a praxis elérhetőségét, a pácienssel történő, szakmailag indokolt találkozás és ellátás lehetőségét munkaidőben, és a háziorvosi ügyeleti szolgálat révén a folyamatos ellátást. Páciensei bármely egészségi problémájában, azok életkorától, nemétől és bármely más egyéni adottságától függetlenül, de azokhoz alkalmazkodva a tőle elvárható ellátást nyújtja (ld. jelen hatásköri lista!).

3. Feladatkörének, ellátói tevékenységének az etikai kódex értelmében megfelelő és ahhoz méltó hozzáállásával (attitűd) kifogástalan értékrendet követ és a megfelelő etikai normák betartását vállalja.

4. A rendelkezésre álló forrásokkal hatékonyan gazdálkodik, befejezett (definitív) ellátásra törekszik, illetve megkeresi az eredményes és költség-hatékony ellátás optimális lehetőségét.

5. Felelősséget vállal krónikus és visszaeső betegségben szenvedő pácienseinek folyamatos és hosszútávú ellátásáért.

6. A háziorvos vállalja, hogy amennyiben a beteg állapota igényli, egyéb szakorvos(ok)kal együttműködve törekszik egészségének megőrzésére és/vagy rehabilitációjára.

7. Folyamatos feladata a betegségek, a megelőzést igénylő megbetegedések, veszélyeztető állapotok felismerése, az egészségi állapot dinamikus követése és lehetőség szerinti kedvező befolyásolása. Fontos, hogy ismerje a rábízott emberek munkakörét; olyan betegségek esetén, amelyek kialakulásáért a munkahely, a munkahelyi környezet kóroki tényezőként felmerülhet, konzultáljon a beteg foglalkozás egészségügyi orvosával, vagy jelentse az illetékes ÁNTSZ-nek a foglalkozással összefüggő betegség lehetőségét a kóroki tényezők tisztázása érdekében.

8. Hatáskörében végezhető:

- a mikro- és makrokörnyezet védelme, a praxis lakosságát közvetlenül befolyásoló káros környezeti hatások elleni küzdelem kezdeményezése, koordinálása, fokozott expozíció figyelembe vétele, a tudomására jutott, a közösség egészségi állapotát veszélyeztető helyzetekben;

- a közösség és a közösségben zajló folyamatok megismerése, és az életmódot, életvitelt befolyásoló hatások nyomon követése, közösségre alapozott egészségnevelő programok kezdeményezése illetve megvalósítása.

- a családok megismerése;

- az egyén-család-környezet kockázati tényezőinek holisztikus szemléletű megközelítése, a rizikószint ismerete;

- a szomatikus-pszichikus-szociális problémák felismerése, az egyén és a család komplex pszichoszomatikus szemléletű megközelítése, és ennek érvényesítése a gyógyítás folyamatában, az ellátott közösségben;

- folyamatosan jó orvos-beteg kapcsolat megteremtése;

9. A háziorvos vállalja annak a szakmájára jellemző speciális döntési mechanizmusnak tudatos alkalmazását, mely saját, naprakész ismeretein kívül figyelembe veszi az általa ellátott közösségre jellemző megbetegedési és betegségi (incidencia és prevalencia) adatokat is.

10. A háziorvos az ellátott lakosság egyéni és közösségi szintű egészségi állapotának javítására törekszik.

11. Az egészségi problémákat azok genetikai, fizikai, pszichés, kulturális és egzisztenciális összefüggéseiben szemléli és keresi megoldásukat.

12. Feladatkörének megfelelően vállalja, irányítja és végzi az ellátott közösségén belüli rehabilitációt.

ELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

1. A hatáskörbe tartozó megbetegedések, problémák érvényben lévő szakmai ajánlásoknak, ezek hiányában a szakma szabályainak megfelelő ellátása, illetve az ellátási folyamat irányítása.

2. A család és a környezet bevonása a gyógyító folyamatba.

3. Részvétel és segítségnyújtás a testi-lelki krízis-szituációk megoldásában.

4. Egyénre, családra és közösségre adaptált egészségnevelés; egészségmegőrzés, -fejlesztés.

5. Prevenciós tevékenység, annak teljes vertikumában.

6. Terhesgondozás más szakorvosokkal és védőnővel együttműködve.

7. Gondozás, rehabilitáció - a család/környezet, szakellátás aktív közreműködésével, szükség szerint otthoni (szak)ápolás kezdeményezésével.

8. Súlyos, gyógyíthatatlan és haldokló beteg és családjának gondozása, gyászreakció kezelése.

9. Szervezetten működő házi gyermekorvosi ellátás hiányában az ellátást segítő gyermekgyógyász szakorvossal és védőnővel való együttműködés az anya-, csecsemő-, gyermekvédelmi programban és a betegellátásban.

10. Együttműködés a szociális és egyéb gondozó hálózatokkal.

11. Orvosszakértői feladatok ellátása a jogszabályban meghatározottak szerint.

12. Közegészségügyi, járványügyi feladatok ellátása jogszabályban meghatározottak szerint.

13. Problémaorientált dokumentáció, statisztikák, jelentések elkészítése és kezelése a vonatkozó rendeleteknek megfelelően.

14. A háziorvosi szolgálat tevékenységét a rendelőjében végzi, szakmailag indokolt esetben az ellátás a beteg otthonában illetve tartózkodási helyén történhet.

A PRAXIS MŰKÖDTETÉSE

- Praxis-szervezéshez szükséges gazdasági, jogi, menedzsment-ismeretek, team szervezés, vezetés.

- Együttműködés a háziorvoslás határterületein a betegellátás érdekében, az egészségügyi ellátórendszeren belül és kívül.

- Epidemiológiai és egyéb praxis adatok gyűjtése, elemzése, értékelése és felhasználása.

- A praxis minőségirányítási rendszerének működtetése jogszabály és egyéb szabályozások szerint.

- A háziorvosi és az egészségügyi ellátásra vonatkozó törvények(et) és rendeletek ismerete és alkalmazása

- Feladatainak elvégzéséhez alkalmas informatikai rendszerek alkalmazása.

A HÁZIORVOS ALAPVETŐ ISMERETEI:

- Az általános orvostan (háziorvostan) diszciplináris lényege.

- Az egészség, mint a pszichés, szomatikus és szociális egyensúly dinamikus változásai a különböző életszakaszokban.

- Az orvos-beteg kapcsolat jellegzetességei saját gyakorlatában.

- A tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslás egyénre szabott alkalmazása.

- A kórisme felépítésének folyamata, és annak jellegzetességei a családorvosi gyakorlatban.

- Terápiás lehetőségek.

- A sürgősségi ellátás a családorvos mindennapi gyakorlatában.

A HÁZIORVOSNAK ISMERNIE KELL:

- A legfontosabb epidemiológiai alapfogalmakat és azok alkalmazásának, felhasználásának lehetőségeit saját munkájában.

- A megbetegedési és halálozási viszonyokat döntően befolyásoló életmódi, környezeti rizikófaktorokat, a betegségek vagy rizikótényezők korai felderítésére alkalmas szűrővizsgálati módszereket.

- A bizonyítottan hatásos és hatékony egészségnevelési módszereket, azok alkalmazási lehetőségeit, és törekednie kell a rokkantsági, valamint a halálozási viszonyokat döntően befolyásoló életmód és életvezetés optimalizálására, az ezzel kapcsolatos tanácsadásra.

- A születésszabályozás legmodernebb eszközeit, lehetőségeit, és azoknak az egyénre, illetve a családra való adaptálását és használatát, a preconcepcionális és perinatalis ellátási elvek figyelembe vételével,

- Azokat a diagnosztikus és gyógyító eljárásokat, amelyek a hatáskörének megfelelően a betegségek kórisme-megállapításához és ellátásához szükségesek.

A HÁZIORVOS ALAPVETŐ KÉSZSÉGEI:

- Alkalmas a csoportegészség megőrzésére, a praxisához tartozó egyének és családok egészségének menedzselésére, az egyéni, családi és közösségi rizikótényezők, rejtett morbiditás feltárására és kezelésére, az egészséges lakosság életmódjának formálására.

- Értékeli a beteg panaszait, meghatározza és irányítja a kórisme megállapításának folyamatát a pszichés és szociális tényezők figyelembe vételével, szükség esetén más orvosokkal együttműködve.

- Megítéli betege állapotát, és elsődleges döntést hoz sürgős szükség és életveszély kialakulásával járó tünetegyüttesek esetében - az időfaktor mindenkori tudatos figyelembe vételével.

- Rendelkezik a szakmánkénti felsorolásban megállapított elméleti tudással, gyakorlati és manuális készségekkel, melyek birtokában önállóan, vagy szakkonzíliumok igénybevételével képes betegeinek állapotát folyamatosan nyomon követni, képes betegeit a szakmai standardoknak megfelelően akut vagy folyamatos ellátásban részesíteni, gondozni.

A HÁZIORVOSRA JELLEMZŐ MAGATARTÁSFORMÁK

A háziorvosnak:

- betegeit empátiával, a gyógyítást segítő orvos-beteg kapcsolat kialakításával kell kezelnie,

- betegeit a törvényi előírásoknak megfelelően, egyéniségüknek megfelelően kell problémájukra vonatkozólag tájékoztatni,

- tudnia kell, hogy betegei bevonása saját egészségük fenntartásába vagy helyreállításába alapvető gyógyító tevékenység,

- képesnek és késznek kell lennie saját munkáját kritikusan értékelni,

- a háziorvostól és munkatársaitól személyes példamutatás várható el.

A HÁZIORVOS TÖRZSKOMPETENCIÁJA, ALAPVETŐ FELADATKÖREI (összefoglalás, európai ajánlás)

1. Az alapellátói munkakör teljes (szakmai) értékű betöltése.

2. Az ellátott egyének személyközpontú megközelítése.

3. Szakma-specifikus problémamegoldó képesség.

4. Törekvés teljes körű (definitív) ellátásra, ennek megfelelő gyakorlatra.

5. Közösségi ellátói szemlélet: a páciensek a közösség tagjai, ellátásuk ennek megfelelő.

6. A páciens holisztikus ellátása.

7. Hivatkozások:

The European definition of generel practice/family medicine, WONCA 2002/088.( www.uemo.org)

UEMS position on continuing medical education, UEMS, 1994. : (www. uems. be) Charter on visitation of training centres, UEMS, 1997: (www. uems. be)

Basel declaration, UEMS policy on continuing professional development.

(UEMS D 0120) 2001. (www. uems. be)

B) A HÁZIORVOS SZAKMAI ISMERETANYAGA ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE
(II. - XXIII. FEJEZET)

II. KARDIOLÓGIA, ANGIOLÓGIA

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis felvétele

2. Fizikális vizsgálatok

3. Vérnyomásmérés

4. Rizikó státusz felmérése

5. 12 elvezetéses EKG készítése, értékelése

6. Vaszkuláris státusz felmérése

7. Mellkas-röntgenvizsgálat, kezdeményezése és a lelet értelmezése

- Elvégezhető

1. Vérnyomás és EKG monitorozás (Holter, ABPM) elvégzése és/vagy elrendelése, az eredmények értelmezése.

2. Carotis doppler, kardiológiai ultrahang vizsgálat, ergometria kezdeményezése, eredmény értelmezése.

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Keringési és vaszkuláris betegségek prevenciója

2. Hypertonia (kivéve szekunder és terápia rezisztens hypertonia) lásd.* HIVATKOZÁS

3. Varicositas, felületes thrombophlebitis, krónikus vénás elégtelenség

4. Tartós orális antikoaguláns terápia

5. Tromboprofilaxis

6. Akut életveszélyt jelentő kardiovaszkuláris történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások

6.1 Akut koronária szindróma

6.2 Akut, életet veszélyeztető ritmuszavarok

6.3 Akut szívelégtelenség

6.4 Pulmonális embolizáció

6.5 Hipertenzív sürgősségi állapotok

6.6 Érrendszeri katasztrófák: perifériás verőér-elzáródás, mélyvénás trombózis, aneurizma disszekció illetve ruptura, kritikus végtagiszkémia

6.7 Shock

6.8 Klinikai halál (kardiopulmonális reszuszcitáció)

7. Ismert, kivizsgált és egyensúlyban lévő szív-, érbetegek gondozása

7.1 Iszkémiás szívbetegségek (ISZB)

7.2 Krónikus szívelégtelenség

7.3 Krónikus cor pulmonale

7.4 Ingerületvezetési és ritmuszavarok (kivéve malignus)

7.5 Cardiomyopathiák

7.6 Obliteratív verőérbetegek

7.7 Szívműtét és perkután angio-intervenció utáni betegek

8. Szív-érrendszeri és halmozott rizikójú betegek egészségmagatartásának fejlesztése; laikus oktatás

- Elvégezhető

1. Szív és érbetegek rehabilitációjának kezdeményezése, követése és a háziorvosi team rehabilitációs tevékenységének vezetése

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Krónikus szív, érbetegségek állapotrosszabbodása

2. Szekunder és terápiarezisztens hipertónia

3. A szív gyulladásos betegségei, reumás láz

4. Malignus ritmuszavarok

5. Pacemaker kontrollálása

6. A szív és a nagyerek veleszületett és szerzett billentyűbetegségei

7. Aneurizmák

8. Primér pulmonális hipertenzió

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Ergometria

2. Egyéb HOLTER-monitorozás

3. Ultrahangos áramlásvizsgálatok

4. Szív izotóp vizsgálatai

5. Hemodinamikai beavatkozások

6. Angiográfia

7. Oxymetria

8. Rheologiai vizsgálatok

9. Intenzív terápia

10. Elektromos cardioversio

11. Pacemaker-terápia

12. Szívműtétek, érsebészeti műtétek és beavatkozások

13. Thrombolysis

III. PULMONOLÓGIA

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis felvétele

2. Fizikális vizsgálatok elvégzése

3. Pulmonológiai rizikófaktorok felmérése

4. Mellkas röntgenvizsgálatok elrendelése, leleteinek értelmezése

- Elvégezhető

1. Egyszerű légzésfunkciós vizsgálatok

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Légúti betegségek prevenciója

2. Bronchopulmonalis infekciók: akut tracheitis, bronchitis, szövődménymentes pneumonia,

3. Szövődménymentes pleuritis

4. Akut életveszélyt jelentő történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások

4.1 Akut légzési elégtelenség

4.2 Status asthmaticus

4.3 Toxikus ágens okozta tüdőoedema

4.4 Ventil-PTX gyanúja esetén mellkaspunkció csak vitális indikációval

5. Ismert, kivizsgált és egyensúlyban lévő pulmonológiai betegségek gondozása

5.1 Krónikus obstruktív légúti betegségek (COPD) enyhe és középsúlyos esetei

5.2 Tartós oxigén terápia

5.3 Mellkasi folyadékgyülem

- Elvégezhető

1. Aerodiszperziós terápiák

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Krónikus obstruktív légúti betegségek (COPD) súlyos illetve társbetegségekkel terhelt középsúlyos esetei

2. Asthma bronchiale

3. TBC

4. Daganatos betegségek

5. Diffúz parenchymás tüdőbetegségek

6. Mediastinum betegségei

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Speciális légzésfunkciók vizsgálati módszerei

2. Bronchoszkópia, bronchográfia

3. A tüdő speciális képalkotó vizsgálatai

4. Egyéb speciális pulmonológiai invazív diagnosztikus és terápiás eljárások

5. Respirátor-kezelés

6. Daganatos megbetegedések kezelési lehetőségei

7. Citológiai vizsgálatok és biológiai próbák leleteinek értelmezése

IV. GASZTROENTEROLÓGIA

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis felvétele

2. Fizikális vizsgálatok elvégzése (rektális digitális vizsgálattal együtt)

3. Rizikótényezők felmérése (különös figyelemmel a colorectalis tumorra magas rizikójú betegek kiemelésére.

4. A laboratóriumi, képalkotó és egyéb vizsgálatok kezdeményezése és eredményeinek értékelése

- Elvégezhető

1. Helicobacter fertőzöttség, occult gasztrointesztinális vérzés kimutatása

2. Tájékozódó hasi UH vizsgálat

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Gasztrointesztinális betegségek prevenciója, különös tekintettel a non-szteroid gyulladásgátlók mellékhatásaira.

2. Diszpepsziák, gasztrooesophagealis reflux betegség szövődménymentes esetei

3. Fertőző és nem fertőző akut és krónikus gasztroenteritiszek

4. Obstipáció, diarrhoea, irritábilis bél szindróma

5. Aranyérbetegség

6. Akut életveszélyt jelentő történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása: - akut has

7. Ismert és kivizsgált egyensúlyban lévő emésztőrendszeri betegségek gondozása

7.1 Gastrooesophagealis reflux szövődménnyel járó esetei

7.2 Epehólyag- és epeútbetegségek

7.3 Emésztőtraktus diverticulosisa

7.4 Posztgasztrektomiás szindróma

7.5 Daganatkezelés utáni állapotok, anus praeternaturalis kezelése, gondozása, rehabilitációja

- Elvégezhető

1. Ascites punkció

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Okkult gasztrointesztinális vérzés

2. Fekélybetegség

3. Maldigesztiós és malabszorpciós szindrómák.

4. Gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa, Crohn-betegség)

5. Májbetegségek

5.1 infekciós eredetű májbetegségek

5.2 intrahepatikus térfoglaló folyamatok

5.3 krónikus hepatitisz, májcirrózis és szövődményei

5.4 portális hypertensioval járó állapotok

6. Gasztrointesztinális daganatos betegségek

7. Pancreatitis chronica

8. Stoma-gondozás

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Egyéb képalkotó eljárások és izotópvizsgálatok

2. Kilégzési tesztek

3. Máj-, és gasztrointesztinális biopszia

4. Diagnosztikus és terápiás endoszkópia, laparoszkópia

5. Műtéti lehetőségek, technikák

6. Emésztőrendszeri szervtranszplantációk

V. ENDOKRINOLÓGIA, ANYAGCSERE-BETEGSÉGEK

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis felvétele

2. Fizikális vizsgálatok elvégzése

3. Rizikótényezők felmérése

4. Hormon és anyagcsere vizsgálatok valamint endokrinológiai kivizsgálás kezdeményezése és eredményeinek értékelése

5. Képalkotó eljárások kezdeményezése, leleteinek értelmezése

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Megelőzhető anyagcsere-betegségek prevenciója

2. Hypercholesterinaemia, hypertrigliceridaemia

3. Szénhidrátanyagcsere zavarok (kivéve 1-es típusú diabetes mellitus)

4. Metabolikus szindróma

5. Elhízás

6. Hyperurikaemia

7. Endokrin és anyagcsere sürgősségi állapotok elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások:

7.1 Hypoglykaemia

7.2 Ketoacidotikus kóma

7.3 Tetania

7.4 Folyadék-, elektrolitháztartás súlyos zavarai

7.5 Pajzsmirigybetegségek krízis állapotai

7.6 Addison-krízis

7.7 Hypophysis daganatokkal összefüggően kialakuló sürgősségi állapotok (hypophysis apoplexia, daganat okozta kompressziós tünetek)

7.8 Egyéb endokrin sürgősségi állapotok (phaeochromocytoma krízis, carcinoid krízis, hypercalcaemiás krízis, hypopituiter krízis)

8. Ismert és kivizsgált egyensúlyban lévő endokrin és anyagcsere betegségek gondozása

8.1 Hypothyreosis

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Diabetes mellitus (1-es típus), terhességi diabétesz

2. Hypoglykaemia-szindróma

3. Pajzsmirigy betegségek

4. Ca-anyagcsere zavarai, parathyreoidea betegségek

5. Zsíranyagcsere-zavarok speciális formái

6. Endokrin hipertónia

7. Mellékvese betegségei

8. Növekedési zavarok

9. Amenorrhoea- és egyéb vérzészavarok

10. Infertilitás

11. Diabetes insipidus

12. Hypopituitarismus

13. Hypophysis daganatok

14. Hirsutismus

15. Hypogonadismus

16. Pubertas endokrin zavarai

17. Gynecomastia

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Endokrin szervek morfológiai és funkcionális vizsgáló módszerei

2. Diabetes mellitus kezelésének új lehetőségei (pl. inzulin pumpa, ß-sejt transzplantáció)

3. Ritkább endokrin betegségek, tünetei, diagnosztikai és terápiás lehetőségek

4. Multiplex endokrin neopláziák tünetei diagnosztikája és terápiája

5. Endokrin szerv túl-, csökkent működése esetén alkalmazott hormon-pótló gyógyszeres kezelés

6. Endokrin kórképek izotóp vizsgáló és terápiás eljárásainak ismerete.

VI. IMMUNOLÓGIA - ALLERGOLÓGIA

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis felvétele (ismeretlen eredetű szervi gyulladások kiemelése)

2. Fizikális vizsgálat

3. Góckutatás

4. Rizikótényezők felmérése (immunológiai + autoimmun atopiás allergiás betegségek családi előfordulása))

5. Kivizsgálás kezdeményezése immunológiai ill. allergológiai betegségek gyanúja esetén.

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Preventív feladatok (családi szűrővizsgálatokban való aktív részvétel)

2. Akut életveszélyt jelentő történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások:

2.1 Anafilaxiás reakció

2.2 Quincke oedema

2.3 Generalizált urtikária

2.4 Egyéb súlyos allergiás reakciók

2.5 Immunizációs reakciók (posztvakcinációs reakciók észlelése és a szakintézeti beutalása)

3. Ismert és kivizsgált egyensúlyban lévő immunológiai és allergológiai betegségek gondozása

3.1 Szénanátha, rhinitis allergica

3.2 Allergiás conjunctivitis

3.3 Allergiás urtikária

- Elvégezhető

1. Vörösvértest süllyedés

2. Vérképvizsgálat

3. Vizeletvizsgálat

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Krónikus allergiás alsó légúti betegségek

2. Immunhiányos állapotok

3. Autoimmun betegségek

4. Immunszupprimált állapotok és lehetséges szövődmények

5. Splenectomizált és egyéb immunhiányos betegek védőoltásokkal kapcsolatos teendői.

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Környezeti ártalmak, és az immunbetegségek összefüggései

2. Genetikailag determinált immunológiai betegségek

3. Hiposzenzibilizálási eljárások és immunterápia

4. Immunglobulin pótlás és lehetséges szövődményei

5. Transzplantációval kapcsolatos immunológiai állapotok és immunológiai állapotok miatti transzplantációk; transzplantációval kapcsolatos immunológiai szövődmények

6. Immunmodulációs kezelések és mellékhatásaik

7. A kortikoszteroidok és az autoimmun betegségekben alkalmazott citosztatikus kezelések elvei; a gyógyszerek hatásai, mellékhatásai

VII. HEMATOLÓGIA

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis felvétele

2. Fizikális vizsgálatok elvégzése

3. Laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok kezdeményezése és eredményének értékelése

4. Rizikótényezők felmérése

- Elvégezhető

1. Vörösvértest süllyedés

2. Vérképvizsgálat

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Hematológiai kórállapotok prevenciója

2. Akut életveszélyt jelentő történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások:

2.1 Vérzéses állapotok

3. Ismert és kivizsgált hematológiai betegségek kezelése és gondozása:

3.1 Hiányanaemiák

3.2 Trombopeniák, trombopátiák

3.3 Immun trombocitopéniás purpura

4. Thrombocyta aggregáció gátolt betegek gondozása

- Elvégezhető

1. Polycytemia vera, polyglobuliák és vénaszekció

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Anémiák differenciáldiagnosztikája

2. Gyógyszerek és más toxikus ágensek okozta hematológiai eltérések

3. Szekunder hematológiai eltérések

4. Vérzékenységi állapotok

5. Primér és szekunder thrombophylia

6. Örökletes hematológiai kórképek

7. Csontvelő aplasztikus kórállapotai

8. Malignus vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. A szupportív (transzfúziós, faktorpótlás) kezelések lehetőségeinek és szövődményeinek ismerete

2. Malignus vérképzőszervi betegségek korszerű terápiás lehetőségei

3. Hematológiai és őssejt transzplantáció

VIII. NEUROLÓGIA

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis és célirányos neurológiai alapvizsgálat

1.1 a tudatállapot vizsgálata

1.2 az agyidegek és perifériás idegek vizsgálata

1.3 a motoros funkciók: izomtónus és izomerő vizsgálata

1.4 érzésvizsgálat

1.5 vegetatív funkciók vizsgálata

1.6 meningeális izgalmi jelek

1.7 nyaki nagyerek fizikális vizsgálata

2. Rizikótényezők felmérése

3. Eszközös érvizsgálatok kezdeményezése és a lelet értelmezése

4. Natív koponya felvétel elvégzésének kezdeményezése és leleteinek értelmezése

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Neurológiai megbetegedések prevenciója

2. Belgyógyászati megbetegedéseket kísérő neuropátiák

3. Akut életveszélyt jelentő történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások 3.1 Tudatvesztéssel járó tisztázatlan eredetű állapotok

3.2 Akut cerebrovaszkuláris történések

3.3 Status epilepticus

3.4 Akut és/vagy progrediáló koponyaűri nyomásfokozódás

3.5 Gerincvelői harántlézió

3.6 Cauda-szindróma 3.7 Myastheniás krízis

3.8 Guillain-Barré szindróma

4. Ismert és kivizsgált idegrendszeri betegségek gondozása

4.1 Fejfájások

4.2 Szédülékenység

4.3 Intézeti kezelést nem igénylő discopathia és discus hernia

4.4 Alvászavarok

4.5 Idült fáradtság szindróma

4.6 Idült fájdalom-szindróma

4.7 Perifériás parézisek

4.8 Koponya-, agyi traumák maradandó tünetei és elváltozásai

4.9 Egyéb keringési rendellenesség eredetű neurológiai betegségek

4.10 Hydrocephalusos illetve shunt-beültetett beteg gondozása

4.11 Koponyaűri vaszkuláris intervención átesett beteg gondozása

4.12 Felnőttkori alvászavarok,/alvási apnoek

- Elvégezhető

1. Rehabilitáció és fizioterápia

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Migrén, tartós fejfájás

2. Méniére-szindróma

3. Cerebrovaszkuláris kórképek

4. Epilepszia szindrómák

5. Discus hernia (gyöki tünetekkel)

6. Poliradiculopátiák

7. Nem belgyógyászati eredetű mono- és polyneuropathiák

8. Neuralgiák

9. Motoneuron-betegségek

10. Parkinson-betegség

11. Extrapiramidális zavarok és gyógyszer okozta extrapyramidális szindrómák

12. Sclerosis multiplex

13. Meningitisek, encephalitisek

14. Myasthenia gravis

15. Polymyositisek és myopathiák

16. Idegrendszeri daganatok

17. Gyógyszeradagolás epidurális kanülbe

18. Alagút szindrómák

TÁJÉKOZOTTSÁG

A neurológiában használatos elektrofiziológiai vizsgálatok

Képalkotó idegrendszeri vizsgálatok: CT, MRI, SPECT, PET-CT

Korszerű terápiás lehetőségek

Ideg- és érsebészeti beavatkozások

IX. PSZICHIÁTRIA, VISELKEDÉSTUDOMÁNY

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Tájékozódó pszichiátriai anamnézis és heteroanamnézis felvétele

2. Fizikális vizsgálat

3. Pszichés státusz elsődleges felmérése

4. Rizikótényezők felmérése

5. Szomatizáció felismerése

- Elvégezhető

1. Pszichés és mentális állapotot felmérő tesztek

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Pszichés kórállapotok prevenciója

2. Akut életveszélyt jelentő pszichiátriai történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása elvégzendő sürgősségi beavatkozások

2.1 Akut megvonási szindróma elsősegély-szintű ellátása

2.2 Közvetlen veszélyeztető állapotok, "cry for help" felismerése

3. Ismert és kivizsgált, kompenzált állapotban levő pszichiátriai betegek gondozása

3.1 Szorongásos kórképek

3.2 Depressziók

3.3 Magatartás- társadalmi beilleszkedési zavarok

3.4 Személyiségzavarok

3.5 Addiktológiai kórképek

3.6 Függőségről leszoktató intervenciós technikák

3.7 Demenciák

4. Egészségmagatartás fejlesztése, családvezetés

- Elvégezhető

1. Gyógyító beszélgetés

2. Pszichiátriai betegek rehabilitációjának kezdeményezése, követése és a háziorvosi team rehabilitációs tevékenységének vezetése

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Pszichózisok

2. Bipoláris kórképek

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Pszichofarmakológiai ismeretek

2. Pszichológiai és pszichiátriai tesztmódszerek

3. Módszerspecifikus pszichoterápiás eljárások

4. Krízisintervenció

5. Önismereti csoportok, csoport-, családterápiák

6. Radiológiai és egyéb képalkotó vizsgálatok

X. GERIÁTRIA

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis felvétele, hetero- és szociális anamnézisfelvétel

2. Fizikális vizsgálatok

3. Rizikótényezők felmérése

4. Az életkorból és a polimorbiditásból eredő állapotbeli, tünettani és kórlefolyásbeli jellegzetességek figyelembevétele és vizsgálata

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Kísérő betegségek prevenciója

2. Szomatikus kórképek speciális időskori megjelenési formái

3. Az időskorral járó kórállapotok felismerése és ellátása 3.1 folyadékháztartás zavarai

3.2 agyi és perifériás keringési zavarok

3.3 érzékszervek funkciózavarai

3.4 gyakoribb infekciók és hajlamosító tényezők

3.5 emésztőszervi zavarok

3.6 veseműködés zavarai

3.7 mozgásszervi zavarok

3.8 alvászavarok

3.9 időskori hangulatzavarok, szuicidium-veszély

3.10 inkontinenciák

3.11 elesés, sérülésveszély

4. Akut történések speciális megítélése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása, elvégzendő sürgősségi beavatkozások specialitásának ismerete.

5. Gyógyszerrendelés és -adagolás specialitásai időskorban

6. Ismert és kivizsgált kórállapotok szakellátás utáni további gondozása:

6.1 Immobilizációs szindróma,

6.2 Műtét és balesetek utáni állapotok

9. Izoláció

10. Otthoni ápolás, szakápolás kezdeményezése és vezetése

11. Terminális állapot ellátása

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Érzékszervi funkciózavarok korrekciója

2. Organikus pszichoszindrómák

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Speciális geriátriai pszichológiai tesztek ismerete és prognózisainak felhasználása

2. Az aktuális egészségügyi és szociális ellátó rendszer és lehetőségei

XI. SEBÉSZET, BALESETI SEBÉSZET

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis és fizikális vizsgálat

2. Preoperatív kivizsgálás koordinálása

3. Posztoperatív szövődmények felismerése

4. Laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok kezdeményezése és eredményének értékelése.

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Felszíni sérülések

2. Ízületi rándulás

3. I., II. fokú égés, fagyás, maródás kiterjedéstől és lokalizációtól függően

4. Tisztázott hátterű idült sebek kezelése

5. Szakellátást igénylő akut sebészeti jellegű történések felismerése, elsődleges ellátása, szükség esetén szakintézetbe szállításának megszervezése, illetve orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások

5.1 Akut hasi kórképek

5.2 Akut érelzáródások

5.3 Mechanikus vérzéscsillapítás

5.4 Ficam, törés

5.5 Végtagsérülések (ficam, törés, ín-, ideg-, érsérülés gyanúja)

5.6 Tendovaginitis

5.7 Osteomyelitis acuta

5.8 III. fokú égések, fagyások és maródásos sérülések

6. Tetanusz profilaxis

7. Ismert és kivizsgált kórállapotok szakellátás utáni további kezelése, gondozása:

7.1 Sérülések követése szakellátás után

7.2 Posztoperatív utógondozás,

7.3 Ér- és epidurális kanüllel rendelkező betegek gondozása

7.4 Sztoma-gondozás

8. Pszichés és szomatikus preoperatív felkészítés

- Elvégezhető

1. Műtéti sebek kezelése, varrat-, kapocsszedés

2. Furunkulus és felületes tályog ellátása

3. Benőtt köröm ellátása

4. Paronychia

5. Perianális abscessus, anális fisztula folyamatos ellátása

6. Posztoperatív rehabilitáció

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Gyulladásos folyamatok (tályogok, gyulladt hematoma, panaritium, paronychia, carbunculus), fissurák

2. A sebészeti beavatkozások korai és késői szövődményei

3. Nyirokcsomó-elváltozások, lymphangitis

4. Osteomyelitis chronica

5. Poszttraumás és posztoperatív folyadékgyülemek és cysták

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Sebészi és traumatológiai indikációk, módszerek, eljárások, kockázatok, várható eredmények ismerete

2. Egynapos sebészet

3. Plasztikai sebészet

4. Aneszteziológiai eljárások és szempontok ismerete

XII. FÜL-ORR-GÉGÉSZET ÉS FEJ-, NYAKI SEBÉSZET

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis felvétele

2. Fizikális vizsgálatok elvégzése (fültükrözés),

3. Rizikótényezők felmérése

4. Hallásvizsgálat, vesztibuláris funkcióvizsgálatok tájékozódó jelleggel

5. Laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok kezdeményezése és eredményeinek értékelése

- Elvégezhető

6. Orr-, gégetükrözés

7. Műszeres hallásvizsgálat

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Szövődménymentes infekciók

1.1 Felsőlégúti fertőzések

1.2 Sinusitisek

1.3 Otitis externa

1.4 Otitis media acuta

2. Rekedtség kezelése az első 3 héten

3. Szakellátást igénylő akut fül-orr-gégészeti jellegű történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások

3.1 Hallójárati, orrüregben és garatban levő idegentest

3.2 Epistaxis

3.3 Abscessus peritonsillaris

3.4 Laryngitis subglottica, epiglottitis

3.5 Heveny hallásromlás

3.6 Heveny vesztibuláris tünetegyüttes

4. Ismert és kivizsgált kórállapotok szakellátás utáni további gondozása:

4.1 Ismétlődő epistaxis

4.2 Halláscsökkenés

4.3 Otitis media chronica

4.4 Tracheotomizált betegek gondozása (kanülcsere)

- Elvégezhető

1. Cerumen eltávolítása korábbi fülészeti betegség hiányában

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Otitis media acuta szövődményes esetei

2. Gátolt orrlégzést okozó elváltozások

3. Orrbemeneti gyulladások szövődményes esetei

4. Sinusitisek szövődményes esetei, ethmoiditis

5. Szájüregi phlegmone

6. Felsőlégúti szűkület

7. Nyaki elváltozások differenciálása, nyaki cysták

8. Fejlődési rendellenességek

9. Daganatok

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Adenotomia és tonsillectomia indikációi

2. A hangképzés zavarai és hátterében levő elváltozások

3. Hallásjavító műtétek és készülékek

4. Endoszkópos beavatkozások, hallás-, egyensúlyszervi implantátumok.

5. Fejlődési rendellenességek megoldásai

6. Plasztikai fül-orr-gégészeti eljárások

7. Daganatos megbetegedések diagnosztikai módszerei és komplex kezelésük

XIII. VESE ÉS HÚGYÚTI BETEGSÉGEK

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis felvétele

2. Fizikális vizsgálatok

3. Rizikótényezők felmérése

4. Tájékozódó vizeletvizsgálat

5. Laboratóriumi, képalkotó és egyéb műszeres vizsgálatok elrendelése, értelmezése

- Elvégezhető

1. Vizelet üledék vizsgálat

2. Vizelet vizsgáló automaták alkalmazása

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Preventív feladatok, egészségmagatartás befolyásolása, önvizsgálatok oktatása

2. Nem-komplikált húgyúti infekciók

3. Balanitis, posthitis

4. Paraphymosis

5. Szakellátást igénylő akut történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások

5.1 Anuria

5.2 Akut veseelégtelenség

5.3 Akut vizeletretenció, akut hólyagkatéterezés

5.4 Masszív hematuria 5.5 Vesekólika

5.6 Priapismus

5.7 Urogenitális sérülések

6. Ismert és kivizsgált egyensúlyban lévő kórállapotok szakellátás utáni gondozása

6.1 Húgyúti kövesség

6.2 Recidiváló húgyúti infekciók

6.3 Húgyúti retenciók

6.4 Pyelonephritis chronica 6.5 Azotémiás állapotok

6.6 Hyperplasia benigna prostatae

6.7 Erectilis diszfunkció 6.8 Inkontinencia

6.9 Enurézis

- Elvégezhető

1. Műtéti sebek kezelése, varrat, kapocsszedés

3. Hólyag-katéterezés, katétercsere

4. Húgyúti sztomák kezelése

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Specifikus ill. komplikált húgyúti infekció

2. Tisztázatlan hematuria

3. Vese és húgyúti daganatok

4. Epididymitis

5. Krónikus prostatitis

6. Sérülések következményei

7. Hydrokele, varicokele,

8. Férfi nemiszervek daganatai

9. Húgycsőszűkületek

10. Infertilitás

11. A vese glomeruláris betegségei

12. A vese tubulo-intersticiális betegségei

13. Gyógyszer okozta nephropátia

14. Krónikus veseelégtelenség, vesepótló kezelésben részesülő(t) beteg gondozása.

15. Egyéb betegségek urológiai és nefrológiai vonatkozásai

16. Fejlődési rendellenességek

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Egyéb képalkotó vizsgálati módszerek

2. Transzuretrális, -vezikális diagnosztikus és terápiás eljárások

3. Perkután végezhető diagnosztikus és terápiás beavatkozások

4. Hagyományos műtéti és endoszkópos kőeltávolító módszerek, lökéshullámú kőzúzás

5. A húgyúti szűkületek konzervatív és műtéti megoldási lehetőségei

6. Húgycsőtágítás konzervatív és operatív lehetőségei

7. Vasectomia, phimotomia, herebiopszia

8. Prosztata műtétek

9. Urológiai tumorok kezelési lehetőségei

10. Művi méregtelenítő eljárások

11. Vese-transzplantáció (donáció kérdése)

12. Gyógyszerdózisok módosítása veseelégtelenségben

13. Inkontinenciában alkalmazható implantátumok, és egyéb segédeszközök.

XIV. VÁZ- ÉS IZOMRENDSZER MEGBETEGEDÉSEI, ORTOPÉDIA, REUMATOLÓGIA, MOZGÁSSZERVI REHABILITÁCIÓ

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis felvétele

2. A mozgásszervek anatómiai és funkcionális tájékozódó vizsgálata

3. Laboratóriumi, osteodenzitometriás, és egyéb képalkotó vizsgálatok

4. CT, MRI kezdeményezése profil szakorvosnál

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Mozgásszervi degeneratív betegségek és osteoporosis prevenciója.

2. Szakellátást igénylő akut mozgásszervi kórállapotok felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások:

2.1 Kezdődő polyarthritis

2.2 Akut, infekcióra gyanús monarthritis

2.3 Arthritisek és poliszisztémás autoimmun betegségek akut szövődményei vagy fellángolása

2.4 Súlyos neurológiai tünetekkel járó gerincbetegsége (paresis, cauda tünetek) REUMA beszúrás

2.5 Oszteoporotikus (kis energiájú) törés lehetősége

2.6 Osteomyelitis

2.7 Epiphyseolysis

2.8 Bénulást okozó discus hernia

3. Arthrosisok

4. Gyöki tünetekkel nem járó nyaki-, háti-, ágyéki gerinc fájdalom

5. Periarthritis humeroscapularis

6. Lágyrészreumatizmus: bursitis, tendovaginitis, myalgiák

7. Ismert és kivizsgált kórállapotok szakellátás utáni gondozása:

7.1 Spondylosis és discopathia gyöki tünetek nélkül

7.2 Lúdtalp

7.3 Köszvényes és más kristály-arthropathiák

7.4 Fibromyalgia

7.5 Osteoporosis

7.6 Habituális ficamok

7.7 Stabil rögzítés melletti állapotok, szövődmények

7.8 Gerinc veleszületett és szerzett deformitásai

7.9 Gyógyászati segédeszközök rendelése és használatának betanítása

8. Lokális fájdalomcsillapítási eljárások

- Elvégezhető

1. Ganglion leszívása

2. Gyógyszeres blokád, periarticularis injekció

3. Ízületi punkció, intraarticularis injekció(kizárólag sürgős szükség esetén)

4. Lágyrész-injekciók

5. Nyugalomba helyező rögzítések

6. Fizioterápia

7. Lakóközösségre alapozott rehabilitáció

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Reumatoid és szeronegatív arthritiszek

2. Pseudoarthrosis, ankylosis; Bechterew-kór

3. Polymyalgia rheumatica

4. Veleszületett mozgásszervi elváltozások

5. Baker-cysta

6. Meniscusok szakadása, térdízületi szalagszakadások

7. Poszttraumás elváltozások

8. Mozgásszervi implantátummal élő személy

9. Aszeptikus csontnekrózis

10. Paget-kór és egyéb osteopátiák

11. Kötőszöveti rendszerbetegségek mozgásszervi manifesztációi

12. Inak degeneratív megbetegedései

13. Váz- és izomrendszer primer és metasztatikus daganatai

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Diagnosztikus és terápiás beavatkozások:

1.1 artroszkópia

1.2 ízületi folyadék vétele és vizsgálata

1.3 izom-, ízületi- és csontbiopszia

1.4 egyéb képalkotó eljárások

1.5 speciális laboratóriumi vizsgálatok

2. Ortopédiai/traumatológiai, sebészi beavatkozások, implantátumok, protézisek

3. Rehabilitációs technikák és eljárások, balneoterápia indikációi és kontraindikációi

4. Gyógyászati segédeszköz alkalmazási technikák

XV. SZEMÉSZET

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis és tájékozódó oftalmológiai vizsgálat

1.1 látásélesség vizsgálata Kettessy-táblával

1.2 színlátás és látótér tájékozódó vizsgálata

1.3 szemmozgások és pupillareakciók vizsgálata

1.4 a szem könny- és védőszervei gyulladásának felismerése

1.5 a kötőhártya, szaruhártya, szivárványhártya és az ínhártya gyulladásainak felismerése

2. Diagnosztikus módszerek alkalmazása

2.1 a szem környékének megtekintése

2.2 a szemhéj vizsgálata kifordítással

2.3 a szemgolyó tapintása a szemnyomás becslése céljából

- Elvégezhető

1. tájékozódó szemfenék-vizsgálat

2. réslámpa vizsgálat

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Szemészeti kórállapotok prevenciója

2. Conjunctivitis egyszerű eseteinek kezelése

3. Hordeolum

4. Glaukóma, cataracta és retinopátia gyanújának felvetése

5. Szakellátást igénylő akut kórállapotok felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások

5.1 maró anyagok mechanikus eltávolítása, a kötőhártyazsák kimosása

5.2 akut glaukómás roham

5.3 akut látásromlás, látásvesztés

5.4 szem és függelékeinek sérülései

5.5 perforáló szemsérülés és rögzült idegentestek

6. Lokális kezelés

6.1 cseppentés

6.2 kenőcs behelyezése a kötőhártyazsákba

6.3 a kötőhártyazsák kimosása

- Elvégezhető

1. Felületes idegentest eltávolítása a kötőhártyáról

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Conjunctivitisek differenciálása

2. Strabismus

3. Motoros eltérések

4. Chalazion

5. Cataracta

6. Glaukóma

7. Amblyopia

8. Iritis

9. Retinopátiák, angiopátiák

10. Látótérkiesés

11. Akut és krónikus progresszív látásromlás

12. Retinaleválás

13. Hyphaema (elülső csarnok bevérzése)

14. Conjunctiva- és palpebra-sérülések

15. Cornea-abrázió, -irritáció

16. Orbitalis cellulitis

17. Periorbitális haematoma

18. Szemgolyó és védőszerveinek benignus és malignus daganatai

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Fénytörési hibák konzervatív és operatív ellátásának lehetőségei

2. Gyógyszerek oftalmológiai vonatkozásai

3. Egyéb betegségek szemészeti manifesztációja

4. Réslámpa

5. Fluoreszcein festés

6. Lézersugár-kezelés

7. Szürkehályog és glaukóma-sebészet

8. A szemizmok sebészete

9. Contactológiai alapismeretek

10. Retinaleválásra hajlamosító állapotok ismerete

11. A congenitalis szembetegségek és a strabismus korai felismerésének jelentősége

XVI. SZTOMATOLÓGIA

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis felvétele

2. Fizikális vizsgálat, szájvizsgálat segédeszközökkel

3. Szájhigiénés állapot felmérése

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Preventív feladatok, különös tekintettel a szájüregi precancerosisokra és tumorokra és caries etiológia, profilaxis, kezelési lehetőségeire

2. Szakellátást igénylő akut kórállapotok felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások:

2.1 Fogászati elsősegélynyújtás

2.2 Elsődleges vérzéscsillapítás

2.3 Fájdalomcsillapítás

2.4 Primer felületes sebellátás

2.5 Maxillofaciális sérülések

3. Stomatitisek bizonyos formái

- Elvégezhető

1. Fog extractio

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Caries dentis és következményes betegségei

2. Fogászati góc

3. A fogágy betegségei, gingivitis, gingivo-stomatitis

4. Szájnyálkahártya egyéb elváltozásai

5. Nyálmirigyek betegségei

6. Arcfájdalom-szindróma (melléküreg-betegségek, állkapocs-diszfunkció, neuralgiform tünetek)

7. Szájnyitási korlátozottságok

8. Belgyógyászati, bőrgyógyászati betegségek, krónikus mérgezések szájüregi manifesztációinak diagnosztikája és terápiás beállítása

9. Autoimmun betegségek

10. Praecancerosisok, daganatok

11. Fogzás, fogváltás rendellenességei

12. Foghiányok

13. Arc-állcsont fejlődési rendellenességek, fogazati anomáliák, fogszabályozási eljárást igénylő esetek

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Rögzített és kivehető fogpótlások, implantáció

2. Gerosztomatológia

3. Maxillofaciális traumatológia, rekonstrukció kérdései (utókezelés, rehabilitáció)

4. Maxillofaciális daganatok komplex kezelése, utókezelése, rehabilitációja

5. Fogászat és maxillofaciális sebészet egyéb modern diagnosztikus és terápiás lehetőségei

XVII. ONKOLÓGIA

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis felvétele, különös tekintettel a családi anamnézisre.

2. Rizikófelmérés

3. Fizikális vizsgálatok

4. Laboratóriumi, képalkotó és egyéb műszeres vizsgálatok elrendelése, értelmezése

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Daganatok egyéni és közösségi prevenciója

2. Praecancerosus állapotok felismerése

3. Páciens önvizsgálat oktatása

4. Felfedezett és kezelt onkológiai betegek háziorvosi gondozása

5. Onkológiai beteg fájdalomcsillapítása

6. Az onkológiai beteg és környezetének pszichés támogatása.

7. Terminális állapotban levő beteg és környezetének gondozása

- Elvégezhető

1. Részvétel a beteg társadalmi rehabilitációjának megvalósításában

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Részvétel az onkológiai ellátás koordinálásában, a daganatellenes terápiában, a terápiás stratégia kialakításában és megvalósításában, mellékhatások észlelése, elhárítása.

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Az onkológia diagnosztikai és terápiás módszerei, eljárásai, ezek kombinációi, radiológiai és képalkotó vizsgálatok jelentősége

2. Ezen beavatkozások mellékhatásainak ismerete, elhárításának, enyhítésének lehetőségei

3. Onkológia beteg szükség esetén történő pszichiátriai ellátása

4. A daganatok epidemiológiájának ismerete

5. A hospice ellátás alapelveinek ismerete, a beteg számára a hozzáférés elősegítése

6. A nem konvencionális gyógymódokkal kapcsolatos ismeretek

XVIII. NŐGYÓGYÁSZAT, SZÜLÉSZET

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis felvétele

2. Nőgyógyászati és terhességi külső fizikális vizsgálatok (emlővizsgálat, terhes nőknél magzati szívműködés vizsgálata és az uterus fundus magasságának megállapítása

- Elvégezhető

1. Bimanuális vizsgálat

2. Mintavétel hüvelyből, cervixből, az eredmény értelmezése

3. Terhességi gyorstesztek

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Nőgyógyászati szűrővizsgálatok kezdeményezése

2. Családtervezési-fogamzásgátlási, szexuális-szexuálhigiénés tanácsadás, sürgősségi fogamzásgátlás; a tinédzser-ifjúsági nőgyógyászati felvilágosítás, tanácsadás, nevelés;

3. Preconcepcionális gondozás (kivéve a diabetes mellitusban szenvedő betegeket)

4. Egészséges terhes gondozása, magzatvédelem (teratogén ártalmak: gyógyszer, vegyszer, infekciók), krónikus betegek terhessége, várandós akut betegségei.

5. Vulvo-vaginitis

6. Dysmenorrhea

7. Szakellátást igénylő akut kórállapotok felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások:

7.1. Beindult szülés felismerése, kórházba utalása, szükség esetén kritikus helyzetben a szülés levezetése, az anya és újszülött akut ellátása, majd kórházba utalása;

7.2. Fenyegető koraszülés, fenyegető vetélés

7.3. Hypermenorrhea

7.4. Akut nőgyógyászati kórképek

7.5. Extrauterin graviditás

7.6. Bartholin cysta, tályog

7.7. Szülés

7.8 Puerperális infekciók

7.9 Gyermekágyi és laktációs pszichózis

7.10 Külső nemi szervek és hüvely sérülései

7.11 Szexuális erőszak és általa okozott fizikai és pszichés sérülések; jogi konzekvenciák.

8. Ismert és kivizsgált kórállapotok szakellátás utáni gondozása:

8.1 Gyermekágy és szoptatás időszaka

8.2 Menopauza-szindróma

8.3 Tumoros betegek műtét és egyéb beavatkozások utáni állapota

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Fogamzásgátlót szedők gondozása

2. Vérzészavarok

3. Veszélyeztetett terhesek gondozása

4. Nőgyógyászati gyulladások

5. Belső női nemiszervek kórállapotai

6. Emlő nem gyulladásos elváltozásai

7. Nőgyógyászati tumorok

8. In vitro fertilizációval kapcsolatos teendők

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Szülészeti-nőgyógyászati területen igénybe vehető vizsgálatok

2. Negatív családtervezés - fogamzásgátlás, abortusz ismert módszerei

3. Pozitív családtervezés - meddőség kivizsgálásának elvei és kezelési lehetőségei

4. Élettani és kóros terhesség, terhesgondozás

5. Modern szülésvezetési eljárások, teendők a gyermekágyban és szoptatás alatt

6. Hormonpótló kezelések

7. Nőgyógyászati műtétek és azok indikációi, postoperatív ellenőrzés

8. Nőgyógyászati daganatos megbetegedések terápiás eljárásai

9. Nőgyógyászati gyulladásos, valamint szexuális úton terjedő betegségek

XIX. GYERMEKGYÓGYÁSZAT

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis felvétele és fizikális vizsgálat (újszülött csecsemő, gyermek)

2. Szomatikus, motoros, pszichés, mentális és nemi fejlődés megítélése és követése

3. Az életkorból eredő tünettani és kórlefolyásbeli jellegzetességek vizsgálata

4. A szülő és gyermek kapcsolat, környezeti tényezők felmérése, értékelése, követése

5. A viselkedés változásának felismerése

6. Korhoz kötött szűrővizsgálatok

7. Óvodai/iskolai érettségi illetve, gyermekintézménybe való felvételt megelőző vizsgálatok

8. Laboratóriumi, képalkotó és egyéb műszeres vizsgálatok elrendelése, értelmezése

9. Iskola-egészségügyi feladatok ellátása, ahol ez másképp nincs megoldva.

- Elvégezhető

1. EKG-leletek értelmezése

2. Egyes laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, We, vizelet, váladékok vizsgálata, labor vizsgálatok száraz reagensekkel)

3. Dobhártya vizsgálat otoscoppal (sürgős szükség esetén)

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Újszülött-, csecsemő-, és kisgyermekkori teendők

1.1 Otthoni szülés esetén az újszülött állapotának felmérése, szállítás előtti állapotának stabilizálása

1.2 Az újszülött látogatása otthonában

1.3 D-, K-vitamin, jód-, fogszuvasodás profilaxis

1.4 A csecsemő természetes és mesterséges táplálásának irányítása, ellenőrzése, a szoptatás elősegítése, a vasbevitel ellenőrzése

1.5 Védőoltások a jogszabályokban rögzítettek szerint

1.6 Apnoe, hirtelen csecsemőhalál szindróma prevenciója (fektetési pozíciók

jelentőségének oktatása, anamnesztikus terheltség esetén légzésfigyelő illetve

alvás-labor vizsgálat és a kardiopulmonális reszuszcitáció megkezdésének oktatása)

1.7 Kis súlyú újszülöttek (ún. disztrófiások), koraszülöttek, egyéb módon veszélyeztetett csecsemők és gyermekek, valamint a krónikus betegek gondozása

1.8 A gyermekgyógyászati terápia kérdései, gyógyszeradagolás

2. Időszakos orvosi vizsgálatok a jogszabályokban és egyéb szabályozásokban előírtak szerint

3. Gyermekkori balesetek, mérgezések megelőzése, közösségre irányuló tanácsadás

4. Szakellátást igénylő akut kórállapotok felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások

4.1 Felsőlégúti stenosis (laryngitis subglottica, epiglottitis, idegentest)

4.2 Bronchiolitis

4.3 Csecsemőkori illetve súlyos tünetekkel járó pneumoniák

4.4 Asztmás roham, status asthmaticus

4.5 Otitis media paracentesist igénylő formái, mastoiditis

4.6 Peritonsillaris, retropharyngealis abscessus

4.7 Cellulitis, periorbitalis phlegmone, ethmoiditis

4.8 Keringési krízisállapotok: decompensatio, shock, ritmuszavarok

4.9 Anafilaxiás, illetve súlyos allergiás reakciók

4.10 Lázas eclampsia

4.11 Convulsioval járó állapotok

4.12 Eszméletlen gyermek

4.13 Központi idegrendszeri infekciók; meningeális izgalmi jelek felismerése 4.14 Ketoacidózis

4.15 Gyermekkori hypoglykaemiaval járó állapotok

4.16 Folyadék-elektrolit háztartás súlyos zavarai

4.17 Sóvesztő krízis

4.18 Haematemesis, melaena,

4.19 Akut has (invaginatio, kisgyermekkori appendicitis)

4.20 Kizáródott sérv, akut scrotum (torsio testis)

4.21 Gyermekkori balesetek (trauma, égés, idegentest,

4.22 Gyermekkori mérgezések (gyógyszer-, vegyszer-, növényi)

4.23 Methaemoglobinaemia

5. Légúti betegségek alapszintű ellátása

5.1 Felső légúti hurutos megbetegedések

5.2 Enyhe laryngitis, akut bronchitis, bronchitis obstructiva enyhébb formája 5.3 Pneumonia enyhébb esetei (kivéve csecsemőkor)

5.4 Akut tonsillitis

5.5 Egyszerű sinusitisek

5.6 Otitis externa,

5.7 Otitis media acuta

5.8 Epistaxis egyszerű esetei

6. Járványügyi rendelkezések szerint otthon ellátható fertőző betegségek szövődménymentes formái

7. Akut gasztroenteritisek és diszpepsziák

8. Helminthiasis, giardiasis

9. Dehidráció enyhe foka

10. Húgyúti infekció gyanújeleinek és tüneteinek felismerése, (aszimptómás bacteriuria, cystitis,)

11. Vashiányos, megaloblastos anémia

12. Gyermekkori bőrgyógyászati betegségek és betegségek bőrmanifesztációi: mycosisok, impetigo, pelenka-dermatitis, scabies, pediculosis, urticaria, atopiás dermatitis, exanthema subitum

13. A lázas gyermek kivizsgálása, lázas csecsemő

14. Ismert és kivizsgált kórállapotok szakellátás utáni gondozása:

14.1 Krónikus tonsillitis

14.2 Krónikus obstructiv bronchitis

14.3 Fejfájás

14.4 Alsó húgyúti infekciók

14.5 Enuresis

14.6 Hasi colica

14.7 Funkcionális, habituális obstipáció, encopresis.

14.8 Irritábilis colon

14.9 Posztenteritiszes állapotok

14.10 Atopiás dermatitis

14.11 Funkcionális mozgásszervi rendellenességek

- Elvégezhető

1. Fakultatív védőoltások

2. Pályaválasztási tanácsadás segítése

BETEGELLÁTÁS A SZAKELLÁTÁS IRÁNYITÁSÁVAL

1. Adenoid vegetatio, krónikus tonsillitis

2. Accidentális szívzörej diagnosztikája

3. Perinatális infekciók

4. Elhúzódó újszülöttkori sárgaság

5. Rachitis

6. Csecsemőkori disztrófia

7. Veleszületett fejlődési rendellenességekben, kiszűrt anyagcserebetegségben szenvedők gondozása

8. Gyermekkori kardiovaszkuláris megbetegedések (congenitalis vitiumok, reumás láz, ritmuszavarok, hipertónia)

9. Allergiás rhinitis, enyhe fokú laryngitis, asthma bronchiale

10. Fibrosis cystica

11. Recidiváló húgyúti infekciók, fiúk első húgyúti infekciója ,pyelonephritis

12. Vese-, és húgyúti fejlődési rendellenességek

13. A vese glomeruláris betegségei

14. A vese tubulointersticiális betegségei

15. Vesekövesség

16. Uraemia

17. Reflux gastrooesophagealis

18. Stenosis pylori

19. Maldigestio, malabsorptio (coeliakia, cystás fiboris)

20. IBD (Crohn-betegség, colitis ulcerosa)

21. Epekövesség

22. Fejlődésben való elmaradás

23. Ulcus-betegség a gyermekkorban

24. Emésztőrendszeri fejlődési rendellenességek

25. Herniák, hydrokele

26. Cryptorchismus, retractilis herék

27. Gyermekkori neurológiai kórképek (idegrendszeri fejlődési rendellenességek, hydrocephalus, cerebrális paresis, epilepszia, migrén, mentális retardáció különböző formái, tumorok)

28. Gyermekkori látás-, hallászavarok és korrekcióik

29. A hangképzés és a beszéd zavarai

30. Neurosis

31. Pszichoszomatikus kórképek, tanulási- figyelem- és mozgászavarok gyanújának felvetése

32. Gyermekkori haematológiai megbetegedések

33. Schönlein-Henoch-purpura

34. Veleszületett/szerzett immundeficienciák

35. Autoimmun betegségek gyermekkorban

36. Gyermekkori tumorok, malignus vérképzőszervi betegségek

37. Átmeneti külső nemi szervek

38. Növekedésben való elmaradás

39. A serdülés endokrin zavarai

40. Pajzsmirigybetegségek

41. Manifeszt és látens tetánia

42. Diabetes mellitus

43. Mellékvese betegségek

44. Gyermekkori obesitas

45. Gyermekkori krónikus bőrbetegségek

46. Torticollis, dongaláb, dysplasia coxae

47. Pes planus, hanyag tartás, kyphosis, scoliosis

48. Aszeptikus csontnekrózisok (Perthes-kór)

49. Arthritisek, coxitis transitorica

50. Osteomyelitis

51. Fizikai és szexuális erőszak, “bántalmazott gyermek"-(szindróma) tünetegyüttes

52. Balesetek

53. Genetikai rendellenességek, kromoszóma-aberráció, teratogén ártalmak, enzimopátiák

54. Koraszülöttségből, intrauterin disztrófiából eredő problémák, betegségek követése

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Újszülött-, csecsemő és koragyermekkor élettani sajátosságainak ismerete

2. A csecsemő és kisdedtáplálás korszerű irányelveinek naprakész ismerete

3. Fakultatív védőoltások ismerete, ajánlása; védőoltások szövődményeinek felismerése

8. A gyermekkorban alkalmazható korszerű diagnosztikai módszerek, (radiológiai és képalkotó vizsgálatok)

9. Fejlődési rendellenességek műtéti megoldásai és optimális időpontjuk

4. Rehabilitáció, habilitáció módszerei

5. A gyermekjog kérdései

6. A fájdalom csillapítás és a terminális betegellátás módszerei

XX. INFEKTOLÓGIA

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis felvétele

2. Rizikófelmérés

3. Fizikális vizsgálatok elvégzése

4. Mintavétel tenyésztéses vizsgálatokra (jogszabályokban előírt esetekben)

5. Laboratóriumi, képalkotó és egyéb műszeres vizsgálatok elrendelése, értelmezése

- Elvégezhető

1. Mintavétel tenyésztéses vizsgálatokra (jogszabályokban előírt eseteken felül)

2. Gyorstesztek elvégzése

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Egyéni és közösségi higiénés tanácsadás és teendők.

2. Az előírt járványügyi intézkedések

3. Immunizáció (kötelező és ajánlott védőoltások)

4. Preventív feladatok koordinálása járványügyileg veszélyeztetett övezetbe történő utazások esetén

5. Szakellátást igénylő fertőző betegek elsődleges ellátása

6. Szakellátást nem igénylő fertőző betegek ellátása

7. Otthon nem kezelhető fertőző betegségek esetén a szakintézetbe irányítás megszervezése

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Pontosan nem diagnosztizált fertőző betegségek

2. Ismeretlen eredetű láz

3. Szexuális úton terjedő betegségek

4. HIV pozitivitás, AIDS

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Fertőző betegségek profilaxisának, diagnosztikájának és terápiájának modern lehetőségei; radiológiai és képalkotó vizsgálatok jelentősége

2. Migrációs eredetű fertőző betegségek

3. Korszerű infektológiai kiegészítő kezelések

4. Fertőző betegségekkel kapcsolatos jogszabályok

XXI. DERMATOLÓGIA

DIAGNOSZTIKUS TEVÉKENYSÉGEK, ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. Anamnézis felvétele

2. Fizikális vizsgálatok elvégzése

3. Rizikófelmérés

4. Laboratóriumi, képalkotó és egyéb műszeres vizsgálatok elrendelése, értelmezése

- Elvégezhető

1. Kiegészítő vizsgálatok végzése és leleteinek értelmezése

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

- Alaptevékenység

1. Praecancerosus állapotok és daganat-prevenció

2. A bőr banális infekciói

3. Acne, cysta sebacea (atheroma)

4. Dermatitisek

5. Erysipelas

6. Dermatomycosisok (tineák)

7. Szakellátást igénylő akut kórállapotok felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén orvosi felügyelet biztosítása; elvégzendő sürgősségi beavatkozások

7.1 Akut generalizált urticaria

7.2 Súlyos pyodermák

7.3 Lyell szindróma

7.4 Súlyos vasculitisek

7.5 Generalizált herpes

7.6 Erysipelas - ha felmerül a gyors progresszió lehetősége (pl. immunhiányos állapot

fennállása esetén)

8. Herpes zoster

9. Keratosisok, hyperkeratosis

10. A köröm betegségei

11. Kullancs eltávolítás

12. Élősködők által okozott bőrelváltozások (scabies, pediculosis)

13. Externákkal történő kezelés

14. Ulcus cruris, decubitus

15. Szemölcsök, naevusok

16. Belgyógyászati betegségek bőr manifesztációi

17. Bőrgyógyászati betegségek belgyógyászati manifesztációi

18. Gyógyszer-mellékhatások bőr manifesztációi

BETEGELLÁTÁS SZAKELLÁTÁS IRÁNYÍTÁSÁVAL

1. Fertőző és nem fertőző betegségek bőrtünetei

2. Praecancerosisok, bőrdaganatok

3. Paraneopláziás elváltozások

4. Ekcéma

5. Psoriasis

6. Alopeciák

7. Lymphoedema

8. Keratoacanthoma

9. Nemibetegségek és szexuális úton terjedő fertőzések

10. AIDS bőrelváltozásai

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. Foglalkozási bőrbetegségek

2. A bőrgyógyászati betegségek, állapotok pszichológiai vonatkozásai

3. Dermabrasio

4. Elektroterápia, krioterápia, lézerterápia, UV-terápia

5. Bőrátültetés (grafting), plasztikai sebészeti beavatkozások

6. Tetoválások készítésének módszerei és veszélyei, eltüntetési lehetőségek

7. Onkoterápia

XXII. SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS

DIAGNOSZTIKAI TEVÉKENYSÉG ÉS ELJÁRÁSOK

- Alaptevékenység

1. A sürgős ellátást igénylő beteg aktuális állapotának megítélése (kritikus, fenyegetett állapot, veszélyeztetettség, csoportdiagnózis, veszélyeztető állapot)

2. Fizikális vizsgálat, a vitális jelek észlelése, beteg aktuális állapotfelmérése.

3. Azonnal elérhető diagnosztikus és terápiás eszközök alkalmazása, értékelése

4. Kórfolyamat progresszív dinamikájának felismerése (időfaktor)

5. Tömeges baleset felszámolási taktikája

- Elvégezhető

1. Sürgősségi labor vizsgálat

2. Pulzoximéter

ÖNÁLLÓ BETEGELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉG

A) ELLÁTANDÓ KÓRÁLLAPOTOK

Akut életveszélyt jelentő történések felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe szállításának megszervezése, szükség esetén az orvosi felügyelet biztosítása:

1. Heveny keringési elégtelenség

2. Heveny malignus ritmuszavarok

3. Heveny vérnyomásváltozások

4. Akut koronária szindróma

5. Heveny légzési elégtelenség,

6. Akut has

7. Eszméletlen beteg

8. Tudatzavarok

9. Heveny koponyaűri nyomásfokozódás

10. Külső, belső vérzés; folyadék és elektrolit háztartás heveny zavarai.

11. Endokrin és anyagcsere katasztrófák

12. Akut allergiás kórképek

13. Sérült beteg

14. Crush-szindróma

15. Termikus traumák

16. Égés, fagyás, maródás

17. Kinetózisok

18. Áramütés

19. Fulladás

20. Sugárfertőzés

21. Heveny mérgezések

22. Klinikai halál

23. Veszélyeztető állapotok

B) ELVÉGZENDŐ BEAVATKOZÁSOK

1. Elsődleges légútbiztosítás:

- átjárható felső légutak biztosítása

- naso- vagy orofaringeális tubus behelyezése és légúti váladék leszívása

- ballonos lélegeztetés arcmaszkkal

2. Conicotomia

3. Légúti idegentest eltávolítási kísérlete

4. Vénabiztosítás

5. Fájdalomcsillapítás

6. Folyadékpótlás, sokktalanítás megkezdése

7. Vérzéscsillapítás

8. Kardiopulmonális reszuszcitáció megkezdése (BLS)

9. Műfogások (Heimlich, Rautek, stabil oldalfektetés, egyéb fektetési módok: 10. Trendelenburg, félülőhelyzet)

11. Immobilizáció

12. Feszülő légmell ellátása

13. Helyszínen szükséges szülészeti műfogások

14. Alapszintű rögzítések

15. Szállítási trauma prevenciója

C) ELVÉGEZHETŐ BEAVATKOZÁSOK

1. Endotracheális intubáció, laringeális maszk alkalmazása

2. Oxigénterápia

3. Kiterjesztett kardiopulmonális reszuszcitáció, defibrillátor alkalmazása (ALS)

4. Volumenpótlás

5. Speciális rögzítések: Kramer-sín, pneumatikus sín, nyakrögzítő gallér

6. Gyomormosás

7. Mellkaspunkció

TÁJÉKOZOTTSÁG

1. A mentés és betegszállítás szervezete és működése Magyarországon

2. Mentőgépkocsi-típusok felszerelésének ismerete

3. A sürgősségi betegellátás igazságügyi orvostani vonatkozásainak ismerete

4. Betegjogok

XXII. IGAZSÁGÜGYI ORVOSTAN, A HÁZIORVOS SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGE

RÉSZLETES ISMERET, KÉSZSÉG-SZINTŰ GYAKORLATI TUDÁS

1. Jogi ismeretek

1.1 Az Egészségügyi törvény

1.1.1 A gyakorló orvos kötelezettségei

1.1.2 Gyógykezelési kötelezettség

1.1.3 Orvosi tevékenység megtagadásának a kötelezettsége

1.1.4 Tájékoztatási kötelezettség

1.1.5 Utasítás adási kötelezettség

1.1.6 Műtéti és kezelési hozzájárulás beszerzésének a kötelezettsége

1.1.7 Szakértői működés kötelezettsége

1.1.8 Titoktartási kötelezettség

1.1.9 Magatartási kötelezettség

1.1.10 A gyakorló orvos jogai

1.1.11 Gyógyítási mód megválasztásának a joga

1.1.12 Gyógykezelés megtagadásának a joga

1.1.13 Az orvos büntetőjogi védelme

1.1.14 Az orvosi magángyakorlat joga

1.1.15 Az orvos felelőssége

1.1.16 Etikai, fegyelmi, polgári jogi, büntetőjogi

1.2 Egészségbiztosítási törvény (1997. évi LXXXIII. Törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, együtt a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel)

1.3 Adatvédelmi törvény (az 1997. évi XLVII. Törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről)

2. A háziorvos szakértői tevékenysége

2.1 Vélemény és igazolás: a háziorvos státuszt rögzít, az adatokat igazolja (nem minősít)

2.1.1 Egészségügyi nyilatkozat

2.1.2 Fogyatékossági támogatás adatlapja

2.1.3 Rokkantság előzetes vizsgálata

2.1.4 Szociális jogosultság elnyeréséhez szükséges egészségügyi vizsgálatok. (otthonba kerülés, örökbe fogadás stb.)

2.1.5 Szociális jogosultság elnyeréséhez szükséges igazolások (pl. közgyógyellátás, gyógyszertámogatás stb.)

2.1.6 Hadkötelesek felkérésre történő egészségügyi vizsgálata.

2.1.7 Látlelet készítése

2.1.8 Közösségi fontosságú egészségi állapotról igazolás

2.1.9 Beszámíthatósági vizsgálat elvégzésének kezdeményezése

2.2 A háziorvos mérlegel és dönt: saját vizsgálatai és/vagy kiegészítő vizsgálatokkal 2.2.1. Keresőképtelenség elbírálása

2.2.2. Alkalmassági vizsgálatok (járművezetés, lőfegyver-viselés, továbbtanulás stb.)

2.2.3 Iskolaérettségi vizsgálat

2.2.4 Táborozás előtti vizsgálat

2.3 Jogszabályoknak való megfelelés igazolása saját vagy más szakorvosok vizsgálatai alapján

2.3.1 Súlyos mozgáskorlátozottság igazolása

2.3.2 Súlyos fogyatékosság igazolása (pl. adókedvezmény igénybevételéhez) 2.3.3 Ápolási díjra való jogosultság

3. Különleges eljárások és ismeretek:

3.1 Halottvizsgálat

3.1.1 A halottvizsgálat szabályai

3.1.2 A halottakkal kapcsolatos eljárás ismerete

3.1.3 Halál és hullajelenségek

3.1.4 A halál időpontjának megállapítása

3.1.5 Helyszíni szemle

3.1.6 Halottvizsgálati bizonyítvány és egyéb dokumentumok

3.1.7 Temetkezés és hamvasztás szabályai, helyi rendje

3.1.8 Természetes halálokok, hirtelen halál

3.1.9 Rendkívüli halál és fajtái

3.2 Terhességgel, szüléssel kapcsolatos igazságügyi orvostani kérdések

3.2.1 Terhesség engedélyezett megszakításának feltételei és szabályozása, helyi rendje

TÁJÉKOZOTTSÁG, ISMERET

1. Jogi ismeretek

1.1 Jog, jogszabály, jogrendszer alapjai

1.2 Büntetőjog, polgárjog, családjog, polgári eljárási jog alapvető ismeretei

1.3 Az orvosszakértő kötelessége és jogai, orvosszakértői vélemény és igazolások kiadásának kompetencia körei, finanszírozója

2. A munkaképesség véleményezése

2.1 Munkaképesség-csökkenés, rokkantság véleményezésének szakmai és jogi szempontjai, a határozatok értelmezése

2.2 A munkaképesség meghatározásával kapcsolatos fogalmak és eljárási rend

3. Elmeállapot orvosszakértői véleményezése

3.1 Kórházi elmeosztályok felvételi rendje, beutalás kórházi elmeosztályra, betegek státusa, jogai, ápolás időtartamának meghosszabbítása, elbocsátás, illetve további gondozás szabályai

3.2 Beszámíthatóság, cselekvőképesség meghatározásának kompetenciája

4. Kényszergyógykezelés

5. Nemi élettel kapcsolatos orvosszakértői kérdések

6. Kriminalisztikai vizsgálatok

7. Magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság

*HIVATKOZÁS:

Hypertonia irányelvek:

1. Módszertani ajánlás a hypertonia korszerű diagnosztikájának, terápiájának és gondozásának elveireMagyar Belgyógyászati Szakmai Kollégium, Magyar

2. Háziorvosi Szakmai Kollégium, Magyar Hypertonia Társaság

Orvosi Hetilap, 1995 136(2p. 79-88.)

3. A hypertonia ellátásának szakmai és szervezeti irányelvei(Feltétel - és követelményrendszer) Alföldi Sándor [et al.] Farsang Csaba, Kiss István, Szegedi János Magyar Hypertonia Társaság

Lege Artis Medicinae, 1996 6(2. különszám), p. S4-S20.

4. A hypertonia ellátásának szakmai és szervezeti irányelvei : az Országos Belgyógyászati Intézet, a Belgyógyász Szakmai Kollégium és a Magyar Hypertonia Társaság állásfoglalása Hypertonia és Nephrologia. - 1998. 2. évf. 25-48. p., 48 p.

A Magyar Hypertonia Társaság állásfoglalása a WHO/ISH közös irányelve alapján, a hipertónia betegség kezelésére a családorvosi gyakorlatban. - [s. l.], 2000-FEB-01 Háziorvos továbbképző szemle - 2000. 5. évf. 1. sz. - p. 30-40

5. Hypertensiv terhesek gondozásának és kezelésének irányelveiről (Módszertani levél) Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet, Országos Belgyógyászati Intézet Farsang Csaba, Fenyvesi Tamás, Kiss István, Illyés Miklós, Gáti István

Lege Artis Medicinae, 1991 1(2), p. 104-107.

6. A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 1998. július 2-i állásfoglalása a terhesség alatti hypertonia ellátásának diagnosztikus és therapiás irányelveiről. Magyar nőorvosok lapja 1998. 61. évf. 6. sz., p. 505-506.

A szakmai protokoll érvényessége: 2008. december 31.